... aki szereti a Mónika-show-t...

Most is egyedül vagyok itthon, gyerekeim szanaszét... barátok, suli, barátnők...
Itt ülök, gyanútlanul gubbasztok a gép előtt. Mögöttem -igazi, rendes háziasszonyhoz méltón- megy a tv.



/Mónika most ehunnan gyött, ni/

Ha azt mondom, görcsöt kapok a fent említett (és képpel megidézett) észosztástól, akkor gondolom nagyon kilógok a sorból, melybe korom, egzisztenciális hátterem (roki-nyugdíjas vónék, na), életem története okán simán bele kéne tartoznom.
Mégcsak nem is az zavar, hogy néha komolynak tűnő dolgokat feszeget ez a műsornak álcázott szutyokság (ismét bocsi az elkötelezett mónika-hívőktől), s azokat igen visszás módon...kezeli (hogy finoman fogalmazzak), hanem leginkább azért kapok heveny rángógörcsöt ilyenkor, mert a mód, ahogy a beszélgetéseket befejezi, inkább lezárja ez a...kedves, okos, szép nő... hát, az nekem azonnal a bicskát nyitja ki a zsebemben... (Azok a mindent összegző, mély bölcsességek...)

(Ezt le kellett írnom, mert a lelkem nyugalma nagyon fontos nekem. S félő, ha nem beszélem ki ezt itt magamból, kénytelen lennék jelentkezni a komoly problémámmal a műsorba...:)

/Újraszerkesztve 2010. 08. 15. A kép is akkor került ide, mert az eredetit megette a net szelleme./

Most csak az én véleményem. Tökéletesen szubjektív, mindentől független...

...és mint mondtam, ha ilyet találok, azt elismerem... (legalábbis igyexem...:)